Életrajz

Published by Banner on Kedd, Július 5, 2011

BANNER ZOLTÁN (Szatmárnémeti, 1932), író, művészettörténész, előadóművész. Középiskolai tanulmányait a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban végezte (1951), majd 1955-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi kara Történelem-Filozófia tanszékén szerez bölcsészdiplomát. Előbb ugyanott tanársegéd, majd minisztériumi főelőadó a bukaresti Oktatás-és Művelődésügyi Minisztérium nemzetiségi főosztályán (1957-1958). 1958 szeptemberétől 1987 januárjáig a kolozsvári UTUNK című irodalmi-művészeti hetilap művészeti rovatvezetője. 1988 óta Magyarországon, Békéscsabán él, itt főmuzeológus a Munkácsy Mihály Múzeumban (1988-1999), illetve a Tessedik Sámuel Főiskola Vizuális-nevelési Tanszékének tanszékvezető tanára (1994-1997).

Tevékenységét három pályán fejti ki: művészettörténész, költő és előadóművész.

Művészeti íróként-művészettörténészként több mint ezer tanulmány, cikk, katalógus-előszó szerzője. Hetven könyve jelent meg. Jelentősebb képzőművészeti tárgyú művei: Mattis-Teutsch János, Szervátiusz Jenő, Mohy Sándor, Fuhrmann Károly, Benczédi Sándor, Gaál András, Márton Árpád, Árkossy István, Péterfy László (monográfiák). Erdélyi magyar művészet a XX. században (1990), Teremtő önvédelem /erdélyi magyar naiv művészet (1995), Szó, eszme, látvány /50 erdélyi művész a művészetről (2002), Képírás – Képolvasás /Az erdélyi magyar művészetről (2016). Főbb szépirodalmi művei: Csillagfaragók (1972), Kié vagy Ausztrália? (1979), Ólomharang /versek (1982), Vincellér-ének /versek (2002), Örvendjetek némaság lovagjai! /pódiumnapló (2007), Hátra ne nézz /versek (2012).

Számos kiállítást rendezett és nyitott meg Erdélyben valamint Magyarországon.

Rádió- és TV-műsorok szerkesztője illetve szereplője.

Előadóművészként 1964-től lép fel rendszeresen hazai és külföldi pódiumokon. Tíz önálló irodalmi estet szerkesztett, rendezett, mutatott be. A legkülönbözőbb irodalmi – művészeti – közművelődési rendezvények állandó résztvevője. Fellépéseinek száma megközelíti az ezret. A Petőfi a hídon című műsorát több mint 150 alkalommal adta elő. Négy előadó-estjéről hanglemez készült.

Tanulmányutak

    Szovjetunió (1967), Olaszország, Franciaország (1973)

Szervezeti tagság

    • Romániai Írók Szövetsége
    • Romániai Képzőművészek Szövetsége
    • Romániai Előadóművészek Szövetsége
    • Erdélyi Múzeum Egyesület
    • Barabás Miklós Céh (Kolozsvár)
    • Magyar Írószövetség
    • Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége
    • Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete
    • Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társaság
    • Békés Megyei Körös Irodalmi Társaság, Békéscsaba
    • Békéstáji Művészeti Társaság, Békéscsaba

Díjak, kitüntetések

    • Kulturális Érdemrend (Románia, 1967)
    • Kulturális Érdemrend (Románia, 1981)
    • Magyar könyvalapítvány pályázata I. díj (Budapest, 1994)
    • Az év műkritikusa (MHB Táncsics Mihály Alapítványa, Budapest, 1995)
    • Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt 2004.
    • Szervátiusz Jenő díj 2005.
    • Móra Ferenc díj 2007.
    • Díszoklevél (Szatmárnémeti városa. Románia, 2007.)
    • Bárka díj 2008.
    • Elismerő oklevél (Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése, 2008.)
    • Érdemoklevél (Brassó Megyei Tanács Románia, 2008.)
    • Békéscsaba Kultúrájáért díj 2011. (Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése, 2011.)
    • Kriterion Koszorú 2011. díj (Kriterion Alapítvány, Csíkszereda)
    • Magyar Érdemrend Lovagkeresztje 2012.
    • Magyar Művészetért Alapítvány, Gubcsi Lajos Ex Libris Díja, 2014
    • Reményik Sándor-díj (Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány, Kolozsvár), 2015.
    • A Magyar Kultúra Lovagja cím (A Falvak Kultúrájáért Alapítvány, Budapest, 2018.)